Ezékiel 5
1 És te, embernek fia, végy magadnak éles kardot, borbélyok Beretvájául vedd azt magadnak, és vond el azt a te fejeden és Szakálladon, és végy magadnak mérõ serpenyõket, és oszt el szõrüket.
2 Harmadrészét tûzben égesd meg a Város közepette, midõn betelnek a Megszállásnak napjai; Azután vedd a harmadrészét, vagdald Apróra a karddal a Város körûl, és harmadrészét Szórd oda a szélnek, és én kardot vonszok Utánok.
3 És végy ki innét Szám szerint keveset, és kösd be azokat Ruhád csücskébe;
4 És ezekbõl ismét végy ki, és vesd azokat a tûz közepébe és égesd meg a tûzben: ebbõl megyen tûz Izráel egész Házára.
5 Így Szól az Úr Isten: Ez Jeruzsálem, a Pogányok közibe helyheztettem õt, és körülte a Tartományokat.
6 De Pártos volt törvényeim Iránt, gonoszabbul, mint a Pogányok, és rendeléseim Iránt Inkább, mint a Tartományok, a melyek körülte vannak, mert törvényeimet Megútálták, és rendeléseimben nem Jártak.
7 Azért így Szól az Úr Isten: A miért ti Pártosabbak Valátok, mint a Pogányok, a kik körültetek vannak, rendeléseimben nem Jártatok és törvényeimet nem cselekedtétek, sõt csak a Pogányok törvényei szerint is, a kik körültetek vannak, nem cselekedtetek:
8 Ezokért így Szól az Úr Isten: Ímé én is ellened leszek, és teszek közötted ítéletet a Pogányok szeme Láttára;
9 És cselekszem rajtad azt, mit soha nem cselekedtem és minémût nem cselekszem többé, -minden te útálatosságidért.
10 Azért az Apák egyék meg fiaikat te közötted, és a fiak egyék meg Apáikat, és cselekszem rajtad ítéletet, és Szétszórom minden maradékodat a szél minden Irányában.
11 Ezért, élek én! Szól az Úr Isten, Bizonyára, mivelhogy szenthelyemet megfertéztetted minden Undokságaiddal és minden útálatosságaiddal, azért én is Elfordítom Rólad irgalom nélkûl szememet, s én nem könyörülök rajtad.
12 Harmadrészed Döghalállal hal meg és éhség miatt pusztul el közötted, és harmadrészed fegyver miatt hull el körülötted, és harmadrészedet Szétszórom a szél minden Irányában, és kardot vonszok Utánok.
13 És teljessé lesz haragom s nyugtatom rajtok Búsulásomat s Vígasztalást veszek; és megértik, hogy én, Úr Szóltam Buzgó szerelmemben, mikor betöltöm Búsulásomat rajtok.
14 És teszlek Pusztasággá és Gyalázattá a Pogányok között, a kik körülted vannak, minden melletted elmenõ szeme Láttára.
15 És leszel Gyalázat és Csúfság, példa és Eliszonyodás a Pogányoknak, a kik körülted vannak, mikor ítéletet tartok fölötted haraggal és Búsulással és Búsult feddésekkel, én, Úr mondottam;
16 Mikor Bocsátom az éhség gonosz nyilait Rájok, hogy Pusztítsanak, a melyeket a ti Pusztítástokra fogok Bocsátani; és éhséget halmozok fölétek, és eltöröm köztetek a kenyér Botját.
17 És Bocsátok Reátok éhséget és gonosz Vadállatokat, hogy gyermektelenné tegyenek, és Döghalál és Vérontás megy át rajtad, és fegyvert hozok Reád, én, Úr mondottam.