Ezékiel 38

1  És lõn az Úr beszéde Hozzám, Mondván:

2  Embernek fia! vesd tekintetedet Góg ellen, a Mágóg földjén, Rós, Mések és Tubál fejedelme ellen, és Prófétálj felõle.

3  És mondjad: Ezt mondja az Úr Isten: Ímé, én ellened megyek Góg, Rós, Mések és Tubál fejedelme.

4  És elcsalogatlak, és horgokat vetek Szádba, és kivezetlek téged és egész seregedet, lovakat és lovagokat, kik Mindnyájan teljes fegyverzetbe öltözvék, nagy Sokaságot, nagy és kis paizszsal, fegyvert viselõk Mindnyájan;

5  Perzsák, szerecsenek, libiaiak vannak velök, Mindnyájan paizszsal és sisakkal;

6  Továbbá Gómer és minden serege, Tógarma Háza messze Északról minden seregével, sok nép van veled.

7  Készülj Hozzá és Készítsd elõ magadat te és minden Sokaságod, kik te Hozzád gyûltek, és légy nékik vezérök.

8  Sok idõ mulva kirendeltetel: esztendõk végével bejösz a földre, mely a fegyvertõl Már megnyugodott, melynek Lakói sok nép közûl gyûjtettek egybe Izráel hegyeire, melyek szüntelen Való Pusztulásban voltak; és e nemzetség a népek közûl hozatott ki, s Aztán lakozék Bátorságosan Mindnyája;

9  És feljösz, bemégy mint a szélvész, és leszel mint a felleg, hogy Beborítsd a földet, te és minden sereged s a sok nép veled.

10  Így Szól az Úr Isten: És lészen abban az idõben, hogy Tanácsok Támadnak Szívedben, és gondolsz gonosz gondolatot.

11  És mondasz: Felmegyek a nyilt földre, jövök azokra, kik nyugalomban vannak s Bátorságosan laknak; kik laknak Mindnyájan kõfal-Kerítés nélkûl, sem Zárjok, sem kapujok nincs nékik;

12  Hogy Zsákmányt vess és Prédát Prédálj, hogy Fordítsd kezedet a Már népes Pusztaságok ellen s a nép ellen, a mely a Pogányok közûl gyûjtetett egybe, mely Jószágot és Gazdagságot szerez s lakozik a földnek köldökén.

13  Séba és Dedán és Társis Kalmárai és minden fiatal Oroszlánja ezt Mondják néked: Nemde te Zsákmányt vetni jöttél? Nemde Prédát Prédálni gyûjtötted egybe Sokaságodat? hogy elvigy ezüstö t és aranyat, magadhoz végy Jószágot s Gazdagságot, hogy nagy Zsákmányt vess.

14  Annakokáért Prófétálj, embernek fia, és mondd ezt Gógnak: Így Szól az Úr Isten: Avagy abban az idõben, mikor az én népem, Izráel Bátorságosan lakik, nem tudod-é meg?

15  És eljössz helyedrõl, a messze Északról te és sok nép veled, lovon ülõk Mindnyájan, nagy Sokaság és hatalmas sereg.

16  És feljössz az én népem, Izráel ellen, mint a felleg, hogy Beborítsd a földet, az Utolsó idõkben lészen ez, és hozlak téged az én földemre, hogy a Pogányok megismerjenek engem, mikor megszentelem magamat rajtad az õ szemök Láttára, Góg!

17  Így Szól az Úr Isten: Te vagy-é Hát, a kirõl Szólottam a régi napokban az én Szolgáim Izráel Prófétái által, kik Prófétáltak azokban a napokban esztendõkön át, hogy téged õ Reájok hozlak?

18  És lészen azon a napon, a mely napon Góg eljõ Izráel földje ellen, ezt mondja az Úr Isten, Felszáll haragom orromban.

19  És féltõ szerelmemben, Búsulásom tüzében Szólok: Bizony azon a napon nagy Földindulás lesz Izráel földjén.

20  És megremegnek elõttem a tenger halai és az ég madarai és a mezõ vadai és a földön Csúszó-Mászó mindenféle állatok és minden ember a föld Színén; és leszakadnak a hegyek, és leesnek a meredek Kõsziklák, és minden fal a földre hull.

21  És Elõhívom ellene minden hegyem felõl a fegyvert, ezt mondja az Úr Isten; egyiknek fegyvere a Másik ellen lészen.

22  És törvénykezem vele Döghalállal és vérrel; és ömlõ Záporesõt, jégesõ köveit, tüzet és kénkövet, mint esõt Bocsátok Reá és seregére s a sok népre, a mely vele lesz.

23  És nagynak s szentnek mutatom, és megjelentem magamat a Pogányok Sokasága elõtt, hogy Megtudják, hogy én vagyok az Úr!