«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »

2 Mózes 8

1  És monda az Úr Mózesnek: Menj be a Faraóhoz és mondd néki: Azt mondja az Úr: Bocsásd el az én népemet, hogy Szolgáljanak nékem.

2  Ha pedig te el nem akarod Bocsátani, ímé én egész Határodat Békákkal verem meg.

3  És a Folyóvíz Békáktól pozsog és felmennek és bemennek a te Házadba és ágyasházadba és ágyadra és a te Szolgáid Házába és néped közé és a te kemenczéidbe és sütõteknõidbe.

4  És Reád és népedre s minden te Szolgáidra felmennek a Békák.

5  És monda az Úr Mózesnek: Mondd Áronnak: Nyujtsd ki kezedet a te veszszõddel a Folyóvizekre, Csatornákra és a tavakra, és hozd fel a Békákat Égyiptom földére.

6  És Kinyujtá kezét Áron Égyiptom vizeire, és Békák jövének fel és ellepék Égyiptom földét.

7  De az írástudók is úgy cselekedének az õ titkos mesterségökkel és Felhozák a Békákat Égyiptom földére.

8  És Hívatá a Faraó Mózest és Áront és monda: Könyörögjetek az Úrnak, hogy Távolítsa el Rólam és az én népemrõl a Békákat, és én Elbocsátom a népet, hogy áldozzék az Úrnak.

9  Mózes pedig monda a Faraónak: Parancsolj velem: mikorra könyörögjek éretted és a te Szolgáidért és a te népedért, hogy Elpusztúljanak a Békák tõled és Házaidtól; és csak a Folyóvízben maradjanak meg.

10  Felele a Faraó: Holnapra. És monda Mózes: A mint Kívánod, hogy megtudd, hogy Níncs Hasonló a mi Urunkhoz Istenünkhöz.

11  És Eltávoznak a Békák tõled, meg a te Házaidtól, Szolgáidtól és a te népedtõl; csak a Folyóvízben maradnak meg.

12  És kiméne Mózes és Áron a Faraótól és Kiálta Mózes az Úrhoz a Békák felõl, a melyeket a Faraóra Bocsátott vala.

13  És az Úr Mózes beszéde szerint cselekedék és kiveszének a Békák a Házakból, Udvarokból és mezõkrõl.

14  És Rakásokba gyûjték azokat össze és a föld megbüszhödék.

15  S a mint Látá a Faraó, hogy baja könnyebbûl, Megkeményíté az õ Szívét, és nem hallgata Reájok, a mint megmondotta vala az Úr.

16  És Szóla az Úr Mózesnek: Mondd Áronnak: Nyujtsd ki a te vesszõdet és sujtsd meg a föld Porát, hogy tetvekké legyen egész Égyiptom földén.

17  És aképen cselekedének. Áron Kinyujtá kezét az õ vesszejével és Megsujtá a föld Porát, és tetvek lõnek emberen és barmon; a föld minden pora tetvekké lõn egész Égyiptom földén.

18  És úgy cselekedének az írástudók is az õ Varázslásukkal, hogy tetveket hozzanak elõ, de nem teheték; és Valának a tetvek emberen és barmon.

19  És Mondák az írástudók a Faraónak: Az Isten újja ez. De kemény maradt a Faraó Szíve, és nem hallgata Reájok; a mint mondotta vala az Úr.

20  Az Úr pedig monda Mózesnek: Kelj fel reggel és állj a Faraó eleibe; ímé kimegy a vizek felé, és mondd néki: Ezt mondja az Úr: Bocsásd el az én népemet, hogy Szolgáljanak nékem.

21  Mert ha el nem Bocsátod az én népemet, ímé én Bocsátok te Reád, a te Szolgáidra és a te népedre és a te Házaidra ártalmas bogarakat, és megtelnek az Égyiptombeliek Házai ártalmas bogarakkal és a föld is, a melyen õk vannak.

22  De Különválasztom azon a napon a Gósen földét, a melyen az én népem lakik, hogy ne legyenek ott ártalmas bogarak, azért, hogy megtudd, hogy én vagyok az Úr ezen a földön.

23  És különbséget tészek az én népem között és a te néped között. Holnap lészen e jelenség.

24  És aképen cselekedék az Úr; jövének ugyanis ártalmas bogarak a Faraó Házára és az õ Szolgái Házára, és egész Égyiptom földén Pusztává lõn a föld az ártalmas bogarak miatt.

25  És Hívatá a Faraó Mózest és Áront és monda: Menjetek, áldozzatok a ti Istenteknek ezen a földön.

26  Mózes pedig monda: Nincs rendén hogy úgy cselekedjünk, hogy mi azt áldozzunk az Úrnak a mi Istenünknek, a mi Utálatos az Égyiptombeliek elõtt: ímé, ha azt áldozzunk az õ szemeik elõtt, a mi az Égyiptombelieknek Utálatos, nem köveznek-é meg minket?

27  Háromnapi Járó földre megyünk a Pusztába és úgy áldozunk a mi Urunknak Istenünknek, a mint megmondja nékünk.

28  És monda a Faraó: Én Elbocsátlak titeket, hogy áldozzatok a ti Uratoknak Istenteknek a Pusztában, csak nagyon messze ne Távozzatok; Imádkozzatok érettem.

29  Mózes pedig monda: Ímé én kimegyek te tõled és Imádkozom az Úrhoz és Eltávoznak az ártalmas bogarak a Faraótól és õ Szolgáitól és az õ népétõl holnap; csak megint el ne ámítson a Faraó, hogy el ne Bocsássa a népet áldozni az Úrnak.

30  És kiméne Mózes a Faraótól és Imádkozék az Úrhoz.

31  És az Úr Mózes beszéde szerint cselekedék; s Eltávozának az ártalmas bogarak a Faraótól, Szolgáitól és népétõl; egy sem marada.

32  De a Faraó Ezúttal is Megkeményíté az õ Szívét és nem Bocsátá el a népet. fekélyek s jégesõ Csapása Égyiptomon.

«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »
“Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme veletek!” — 1 Korintusi 16:23