2 Mózes 24
1 És monda Mózesnek: Jöjj fel az Úrhoz te és Áron, Nádáb és Abihu, és az Izráel vénei közûl hetvenen, és Hajtsátok meg magatokat elõtte Távolról.
2 És csak Mózes közeledjék az Úrhoz, amazok pedig ne közeledjenek, és a nép se jõjjön fel vele.
3 Elméne azért Mózes, és elbeszélé a népnek az Úr minden beszédét és minden rendelését; az egész nép pedig egyezõ Szóval felele, Mondván: Mindazokat a dolgokat, a melyeket az Úr parancsolt, megcselekeszszük.
4 Mózes pedig Felírá az Úrnak minden beszédét, és felkele reggel és Oltárt Építe a hegy alatt, és tizenkét oszlopot, az Izráel tizenkét nemzetsége szerint.
5 Azután elküldé az Izráel fiainak ifjait, és áldozának égõ áldozatokat, és Hálaáldozatúl tulkokat ölének az Úrnak.
6 Mózes pedig vevé a vérnek felét, és tölté a medenczékbe: a vérnek Másik felét pedig az Oltárra hinté.
7 Azután vevé a szövetség könyvét, és Elolvasá a nép Hallatára; azok pedig Mondának: Mindent megteszünk, a mit az Úr parancsolt, és engedelmeskedünk.
8 Mózes pedig vevé a vért, és Ráhinté a népre, és monda: Ímé a szövetségnek vére, melyet az Úr kötött ti veletek, mindama beszédek szerint.
9 Azután felméne Mózes és Áron, Nádáb és Abihu, és az Izráel vénei közûl hetvenen;
10 És Láták az Izráel Istenét, és annak Lábai alatt valami zafirfényû Tárgy vala, és olyan tiszta, mint maga az ég.
11 És Izráel fiainak e Választottjaira nem Bocsátá kezét; Jóllehet Látták az Istent, Mindazáltal ettek és ittak is.
12 És Szóla az Úr Mózesnek: Jõjj fel én Hozzám a hegyre és maradj ott. És átadom néked a Kõtáblákat, és a törvényt és a parancsolatot, a melyeket írtam, hogy azokra Megtaníttassanak.
13 Felkele azért Mózes és az õ Szolgája, Józsué, és felméne Mózes az Isten hegyére.
14 A véneknek pedig monda: Várjatok itt Reánk, Míg visszatérünk Hozzátok: Ímé Áron és Húr veletek vannak; a kinek valami ügye van, õ Hozzájok menjen.
15 Akkor felméne Mózes a hegyre; és felhõ Borítá el a hegyet.
16 És az Úr dicsõsége Szálla Alá a Sinai hegyre, és felhõ Borítá azt hat napon át; a hetedik napon pedig Szólítá Mózest a felhõ közepébõl.
17 Az Úr dicsõségének jelensége pedig olyan vala az Izráel fiainak szeme elõtt, mint emésztõ tûz, a hegy tetején.
18 És beméne Mózes a felhõ közepébe, és felméne a hegyre, és negyven nap és negyven éjjel vala Mózes a hegyen.