5 Mózes 7
1 Mikor bevisz téged az Úr, a te Istened a földre, a melyre te bemenendõ vagy, hogy Bírjad azt; és sok népet kiûz te elõled: a Khitteust, a Girgazeust, az Emoreust, a Kananeust, a Perizeust, a Khivveust, és a Jebuzeust: hétféle népet, Náladnál nagyobbakat és erõsebbeket;
2 És adja õket az Úr, a te Istened a te hatalmadba, és megvered õket: mindenestõl Veszítsd ki õket; ne köss velök szövetséget, és ne könyörülj rajtok.
3 Sógorságot se szerezz õ velök, a Leányodat se adjad az õ fioknak, és az õ Leányukat se vegyed a te fiadnak;
4 Mert Elpártoltatja a te fiadat én tõlem, és idegen isteneknek Szolgálnak; és felgerjed az Úrnak haragja Reátok, és hamar Kipusztít titeket.
5 Hanem így cselekedjetek velök: Oltáraikat Rontsátok le, oszlopaikat törjétek össze, berkeiket Vágjátok ki, faragott képeiket pedig tûzzel égessétek meg.
6 Mert az Úrnak, a te Istenednek szent népe vagy te; téged Választott az Úr, a te Istened, hogy Saját népe légy néki, minden nép közûl e föld Színén.
7 Nem azért szeretett titeket az Úr, sem nem azért Választott titeket, hogy minden népnél többen Volnátok; mert ti minden népnél kevesebben vagytok;
8 Hanem mivel szeretett titeket az Úr, és hogy megtartsa az esküt, a melylyel megesküdt volt a ti Atyáitoknak; azért hozott ki titeket az Úr hatalmas kézzel, és Szabadított meg téged a Szolgaságnak Házából, az égyiptombeli Faraó Királynak kezébõl.
9 És hogy megtudjad, hogy az Úr, a te Istened, õ az Isten, a Hívséges Isten, a ki megtartja a szövetséget és az Irgalmasságot Ezeríziglen azok Iránt, a kik õt szeretik, és az õ parancsolatait Megtartják.
10 De megfizet azoknak személy szerint, a kik õt gyûlölik, elvesztvén õket; nem késlekedik az ellen, a ki gyûlöli õt, megfizet annak személy szerint.
11 Tartsd meg azért a parancsolatot, a rendeléseket és végzéseket, a melyeket én e mai napon parancsolok néked, hogy azokat cselekedjed.
12 Ha pedig engedelmeskedtek e végzéseknek, és Megtartjátok, és Teljesítitek azokat: az Úr, a te Istened is megtartja néked a szövetséget és Irgalmasságot, a mely felõl megesküdött a te Atyáidnak.
13 És szeretni fog téged, és Megáld téged, és Megsokasít téged; és Megáldja a te méhednek gyümölcsét, a te földednek gyümölcsét: Gabonádat, mustodat és olajodat; teheneid Fajzását és juhaidnak ellését azon a földön, a mely felõl megesküdt a te Atyáidnak, hogy néked adja azt.
14 Áldottabb lészesz minden népnél; nem lészen közötted magtalan férfi és asszony, sem barmaid között meddõ.
15 És Távol tart az Úr te tõled minden betegséget, és Égyiptomnak minden gonosz Nyavalyáját, a melyeket ismersz; nem veti azokat te Reád, hanem mind azokra, a kik gyûlölnek téged.
16 És megemészted mind a népeket, a melyeket néked ád az Úr, a te Istened; ne kedvezzen a te szemed nékik, és ne tiszteld az õ isteneit; mert tõr Gyanánt volna az néked.
17 Ha azt mondod a te Szívedben: Többen vannak e népek, mint én, miképen ûzhetném én ki õket?
18 Ne félj tõlök; emlékezzél meg csak Azokról, a miket cselekedett az Úr, a te Istened a Faraóval és mind az égyiptombeliekkel:
19 A nagy kisértésekrõl, a melyeket Láttak a te szemeid, és a jelekrõl és Csudákról; az erõs kézrõl, és a kinyujtott Karról, a melylyel kihozott téged az Úr, a te Istened! Így cselekeszik az Úr, a te Istened minden néppel, a melytõl te félsz.
20 Sõt még a Darázsokat is Rájok Bocsátja az Úr, a te Istened mind addig, Míglen elvesznek azok is, a kik megmaradtak, és a kik elrejtõztek te elõled.
21 Ne rettenj meg azok elõtt, mert közötted van az Úr, a te Istened, nagy és rettenetes Isten!
22 És lassan-lassan kiûzi az Úr, a te Istened e népeket te elõled. Nem lehet õket hirtelen Kipusztítanod, hogy a mezei vadak meg ne sokasodjanak ellened!
23 De az Úr, a te Istened elõdbe veti õket, és nagy Romlással rontja meg õket, Míglen elvesznek.
24 Az õ Királyaikat is kezedbe adja, hogy eltöröljed az õ nevöket az ég Alól; senki ellened nem állhat, Míglen elveszted õket.
25 Az õ isteneiknek faragott képeit tûzzel égesd meg; az azokon lévõ ezüstöt és aranyat meg ne Kívánd, és magadnak el ne vedd, hogy tõrbe ne essél miatta; mert útálatosság az az Úr elõtt, a te Istened elõtt.
26 Útálatosságot pedig ne Vígy be a te Házadba, hogy átokká ne légy, mint az, hanem megvetvén vesd meg azt, és útálván útáld meg azt, mert átkozott.