5 Mózes 21
1 Hogyha agyonütöttet Találnak azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád néked Birtokúl, és az a mezõn fekszik, és nem Tudható: ki ölte meg azt:
2 Akkor a te véneid és a te Bíráid menjenek ki, és mérjék meg a földet a Városokig, a melyek az agyonütött körûl vannak,
3 És a mely Város legközelebb esik az agyonütötthöz, annak a Városnak vénei vegyenek egy Üszõtinót, a melylyel még nem dolgoztattak, és a mely nem vont még Jármot;
4 És annak a Városnak vénei vigyék az üszõt valamely Folyóvíz völgyébe, a melyet nem Szántanak és nem vetnek, és szegjék Nyakát az üszõnek ott a völgyben.
5 És Járuljanak oda a papok, Lévi fiai; (mert õket Választotta az Úr, a te Istened, hogy Szolgáljanak néki, és hogy áldjanak az Úr nevében, és az õ ítéletök szerint legyen minden per és minden sérelem).
6 És Mindnyájan annak a Városnak vénei, a kik legközelebb esnek az agyonütötthöz, Mossák meg kezeiket a nyakaszegett üszõ felett a völgyben;
7 És Szóljanak és Mondják: A mi kezeink nem Ontották ki ezt a vért, sem a mi szemeink nem Látták.
8 Bocsáss meg a te népednek Izráelnek, a melyet Megváltottál, Uram, és ne engedd, hogy ártatlan vér Ontása legyen Izráel között, a te néped között! És Bocsánatot nyernek a vérért.
9 Te azért Tisztítsd ki közûled az ártatlan vérnek Kiontását, mert így cselekszed azt, a mi igaz az Úr elõtt.
10 Mikor hadba mégy ellenségeid ellen, és kezedbe Adják õket az Úr, a te Istened, és azok közûl foglyokat ejtesz;
11 És Meglátsz a foglyok között egy szép ábráztú asszonyt, és megszereted azt, úgy hogy elvennéd feleségûl:
12 Vidd be õt a te Házadba, hogy nyirja meg az õ fejét, és messe le körmeit,
13 És az õ fogoly Ruháját vesse le Magáról, és maradjon a te Házadban, hogy sirassa az õ Atyját és Anyját egész Hónapig; és csak Azután menj be Hozzá, és légy az õ férje, és legyen õ a te feleséged.
14 Hogyha pedig nem tetszik néked, Bocsásd el õt az õ Kívánsága szerint; de pénzért semmiképen el ne add õt; ne Hatalmaskodjál rajta, Miután megrontottad õt.
15 Ha valakinek két felesége van, az egyik szeretett, a Másik gyûlölt, és szülnek néki fiakat, mind a szeretett, mind a gyûlölt, és a gyûlöltnek fia lesz az elsõszülött:
16 Azon a napon, a melyen az õ fiait örökösökké teszi a maga Jószágában, nem teheti elsõszülötté a szeretettnek Fiát a gyûlöltnek fia felett, a ki elsõszülött;
17 Hanem az elsõszülöttet, a gyûlöltnek Fiát ismerje el, két részt Adván néki mindenbõl, a mije van; mert az az õ erejének zsengéje, övé az elsõszülöttség joga.
18 Ha valakinek Pártütõ és makacs fia van, a ki az õ atyja Szavára és anyja Szavára nem hallgat, és ha Megfenyítik, sem engedelmeskedik nékik:
19 Az ilyet fogja meg az õ atyja és anyja, és vigyék azt az õ Városának véneihez és az õ helységének Kapujába.
20 És ezt Mondják a Város véneinek: Ez a mi fiunk Pártütõ és makacs, nem hallgat a mi Szónkra, Tobzódó és részeges:
21 Akkor az õ Városának minden embere kövekkel, kövezze meg azt, hogy meghaljon. Így Tisztítsd meg közûled a gonoszt, és az egész Izráel hallja meg, és féljen!
22 Ha valakiben Halálos ítéletre Való bûn van, és megölik, és felakasztatod azt Fára:
23 Ne maradjon éjjel az õ holtteste a Fán, hanem temesd el azt még azon a napon; mert átkozott Isten elõtt a ki Fán függ; és meg ne fertéztessed azt a földet, a melyet az Úr, a te Istened ád néked örökségûl.