2 Tesszalonika 2

1  Kérünk pedig titeket, Atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére és a mi õ Hozzá leendõ egybegyûlésünkre nézve,

2  Hogy ne Tántoríttassatok el egyhamar a ti értelmetektõl, se ne Háboríttassatok meg, se lélek által, se beszéd által, se nékünk Tulajdonított levél által, mintha itt volna Már a Krisztusnak ama napja.

3  Ne csaljon meg titeket senki semmiképen. Mert nem jön az el addig, Mígnem bekövetkezik elébb a Szakadás, és megjelenik a bûn embere, a veszedelemnek fia,

4  A ki ellene veti és fölébe emeli Magát mindannak, a mi Istennek vagy istentiszteletre Méltónak mondatik, annyira, hogy maga ül be mint Isten az Isten Templomába, Isten Gyanánt Mutogatván Magát.

5  Nem emlékeztek-é, hogy megmondtam néktek ezeket, a mikor még ti Nálatok valék?

6  És most Tudjátok, mi tartja vissza, a miért csak a maga idejében fog az megjelenni.

7  Mûködik ugyan Már a törvényszegés titkos bûne: csakhogy annak, a ki azt még most visszatartja, félre kell az útból tolatnia.

8  És akkor fog megjelenni a Törvénytaposó, a kit megemészt az Úr az õ Szájának lehelletével, és Megsemmisít az õ megjelenésének feltûnésével;

9  A kinek eljövetele a Sátán ereje által van, a Hazugságnak minden Hatalmával, jeleivel és Csodáival,

10  És a Gonoszságnak minden Csalárdságával azok között, a kik elvesznek; mivelhogy nem Fogadták be az Igazságnak szeretetét az õ idvességökre.

11  És azért Bocsátja Reájok Isten a tévelygés erejét, hogy higyjenek a Hazugságnak;

12  Hogy Kárhoztattassanak mindazok, a kik nem hittek az Igazságnak, hanem gyönyörködtek az Igazságtalanságban.

13  Mi pedig mindenkor Háláadással tartozunk az Istennek ti érettetek Atyámfiai, a kiket szeret az Úr, hogy kezdettõl fogva Kiválasztott titeket Isten az üdvösségre, a Lélek szentelésében és az Igazság hitében;

14  A mire Elhívott titeket a mi evangyéliomunk által, a mi Urunk Jézus Krisztus dicsõségének elvételére.

15  Miért is Atyámfiai legyetek állhatatosak és Tartsátok meg a Tudományt, a melyre Akár beszédünk, Akár levelünk által Taníttattatok.

16  maga pedig a mi Urunk Jézus Krisztus, és az Isten a mi Atyánk, a ki szeretett minket és kegyelmébõl örök Vígasztalással és Jó reménységgel Ajándékozott meg,

17  Vígasztalja meg a ti Szíveteket, és Erõsítsen meg titeket minden Tudományban és Jó cselekedetben.