2 Péter 1

1  Simon Péter, Jézus Krisztus Szolgája és apostola, azoknak, a kik velünk egyenlõ Drága hitet nyertek a mi Istenünknek és Megtartónknak Jézus Krisztusnak Igazságában:

2  Kegyelem és békesség adassék néktek bõségesen az Istennek és Jézusnak a mi Urunknak megismerésében.

3  Mivelhogy az õ isteni ereje mindennel m Egajándékozott minket, a mi az életre és kegyességre Való, Annak megismerése által, a ki minket a Saját dicsõségével és Hatalmával Elhívott;

4  A melyek által igen nagy és becses ígéretekkel Ajándékozott meg bennünket; hogy azok által isteni természet részeseivé legyetek, kikerülvén a Romlottságot, a mely a Kívánságban van e Világon.

5  Ugyanerre pedig teljes igyekezetet is Fordítván, a ti hitetek mellé ragasszatok Jó cselekedetet, a Jó cselekedet mellé Tudományt,

6  A Tudomány mellé pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tûrést, a tûrés mellé pedig kegyességet,

7  A kegyesség mellé pedig atyafiakhoz Való Hajlandóságot, az atyafiakhoz Való Hajlandóság mellé pedig szeretetet.

8  Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem tesznek titeket Hivalkodókká, sem gyümölcstelenekké a mi Urunk Jézus Krisztus megismerésére nézve.

9  Mert a kiben ezek nincsenek meg, az vak, Rövidlátó, elfelejtkezvén a régi bûneibõl Való Megtisztulásáról.

10  Annakokáért, Atyámfiai, igyekezzetek Inkább a ti Elhívatástokat és Kiválasztatásotokat erõssé tenni; mert ha ezeket cselekszitek, nem ütköztök meg soha.

11  Mert ekképen gazdagon adatik majd néktek a mi Urunknak és Megtartónknak, a Jézus Krisztusnak örök Országába Való bemenetel.

12  Annakokáért nem mulasztom el, hogy mindenkor emlékeztesselek titeket ezekre, noha Tudjátok ezeket, és erõsek vagytok a Jelenvaló Igazságban.

13  Méltónak vélem pedig, a Míg ebben a Sátorban vagyok, hogy emlékeztetés által ébresztgesselek titeket;

14  Mint a ki tudom, hogy hamar leteszem Sátoromat, a miképen a mi Urunk Jézus Krisztus is megjelentette nékem.

15  De igyekezni fogok azon, hogy ti az én Halálom Után is mindenkor megemlékezhessetek ezekrõl.

16  Mert nem mesterkélt meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus Hatalmát és eljövetelét; hanem mint a kik szemlélõi voltunk az õ Nagyságának.

17  Mert a miko r az Atya Istentõl azt a tisztességet és dicsõséget nyerte, hogy Hozzá a felséges dicsõség ilyen Szózata jutott: Ez az én szeretett Fiam, a kiben én gyönyörködöm:

18  Ezt az égbõl jövõ Szózatot mi hallottuk, együtt lévén vele a szent hegyen.

19  És igen biztos Nálunk a Prófétai beszéd is, a melyre Jól teszitek, ha figyelmeztek, mint sötét helyen Világító szövétnekre, Míg nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel Szívetekben;

20  Tudván elõször azt, hogy az írásban egy Prófétai Szó sem Támad Saját Magyarázatból.

21  Mert sohasem ember Akaratából Származott a Prófétai Szó; hanem a Szent Lélektõl Indíttatva Szólottak az Istennek szent emberei.