2 Királyok 17
1 Akháznak, a Júda Királyának tizenkettedik esztendejében kezdett uralkodni Hóseás, az Ela fia, Samariában Izráelen, kilencz esztendeig,
2 És gonoszul cselekedék az Úr szemei elõtt; de nem annyira, mint Izráel ama Királyai, a kik elõtte éltek.
3 Ez ellen jött fel Salmanassár, Assiria Királya, és Szolgájává lett Hóseás, és Adót fizetett néki.
4 De mikor Assiria Királya megtudta, hogy Hóseás Pártot ütött ellene és követeket küldött Suához, Égyiptom Királyához, az évenkénti Adót pedig nem küldötte meg Assiria Királyának: elfogatta õt Assiria Királya és börtönbe vetette.
5 És felméne az assiriai Király az egész Ország ellen, és feljövén Samaria ellen, azt Három esztendeig ostromolta.
6 És Hóseásnak kilenczedik esztendejében bevette Assiria Királya Samariát, és elhurczolta az Izráelt Assiriába; és Halában és Háborban a Gózán Folyó mellett, és a Médek Városaiban Telepítette le õket.
7 Ez pedig azért történt, mert az Izráel fiai vétkeztek az Úr ellen, az õ Istenök ellen, a ki õket kihozta Égyiptom földébõl, Faraónak, az égyiptomi Királynak kezébõl, és idegen isteneket tiszteltek,
8 És Jártak a Pogányok szerzésekben, a kiket az Úr kiûzött volt az Izráel fiai elõl, és úgy cselekedtek, mint az Izráel Királyai.
9 És alattomban oly dolgokat cselekedtek az Izráel fiai, a melyek ellenére voltak az Úrnak, az õ Istenöknek, és Építettek magoknak magaslatokat minden Városaikban, az õrtornyoktól a Kerített Városokig.
10 És emeltek magoknak faragott képeket és Aserákat minden magas halmokon és minden zöld fa alatt.
11 És ott tömjéneztek, minden magaslaton, mint a Pogányok, a kiket az Úr kiûzött volt elõlök, és gonosz dolgokat cselekedtek, a melyekkel az Urat haragra Indították,
12 És a Bálványoknak Szolgáltak, a kik felõl az Úr azt parancsolta volt nékik: Ezt ne cselekedjétek.
13 És mikor Bizonyságot tett az Úr Izráelben és Júdában minden Prófétája és minden Látnoka által, ezt Mondván: Térjetek meg a ti gonosz útaitokról, és õrizzétek meg az én parancsolataimat és rendeléseimet, az egész törvény szerint, a melyet parancsoltam a ti Atyáitoknak; és a melyet ti Hozzátok küldöttem az én Szolgáim, a Próféták által:
14 Akkor nem engedelmeskedtek, hanem Megkeményítették az õ nyakokat Atyáik Makacssága szerint, a kik nem hittek az Úrban, az õ Istenökben.
15 Sõt megvetették az õ rendeléseit és szövetségét, a melyet Atyáikkal kötött, és az õ Bizonyságtételeit, a melyekkel megintette õket, és Hiábavalóságot követvén, magok is Hiábavalókká lettek, és a körûltök Való Pogányok Után indultak, a kik felõl pedig azt parancsolta nékik az Úr, hogy azokat ne Utánozzák.
16 És Elhagyták az Úrnak, az õ Istenöknek minden Parancsolatját, és öntött képeket Csináltak magoknak, két Borjút, és Készítettek Aserát, és meghajlottak az ég minden seregei elõtt, és a Baált tisztelték.
17 És átvitték fiaikat és Leányaikat a tûzön, jövendõket mondtak és Varázslást ûztek, és magokat teljesen Eladták a bûnnek az Úr Bosszantására.
18 Azért igen megharaguvék az Úr Izráelre, és elveté õt Színe elõl; és semmi nem maradt meg, hanem csak a Júda nemzetsége egyedûl.
19 Sõt még a Júda sem õrizte meg az Úrnak, az õ Istenének parancsolatait, hanem az Izráel szerzésiben Jártak, úgy cselekedvén, mint azok.
20 Elidegenült azért az Úr az egész Izráel Magvától, és megsanyargatta õket, és a Kóborlók kezébe adta õket, Mígnem mind elvetette az õ szemei elõl;
21 Mert elszakasztotta Izráelt a Dávid Házától, és Királylyá tevék Jeroboámot, a Nébát Fiát. És Jeroboám elcsalta az Izráelt az Úrtól, és igen nagy vétekbe ejtette õket.
22 És az Izráel fiai követték Jeroboám minden bûnét, a melyeket elkövetett, és nem Távoztak el Azoktól;
23 Míglen elveté az Úr az õ Színe elõl az Izráelt, a mint megmondotta minden õ Szolgái, a Próféták által. Így hurczoltatott el Fogságra az Izráel az õ földébõl Assiriába mind e mai napig.
24 És Más népet Telepített be Assiria Királya Babilóniából, Kutából, Avából, Hámátból és Sefárvaimból, és Beszállítá õket Samaria Városaiba az Izráel fiai helyett, a kik birtokba vették Samariát, és annak Városaiban laktak.
25 És történt ott Lakásuk kezdetén, hogy nem az Urat félték, és az Úr Oroszlánokat Bocsátott Reájok, a melyek többet megöltek közûlök.
26 Mondának azért Assiria Királyának: A Pogányok, a kiket ide Hoztál és Samaria Városaiba Telepítettél, nem Tudják e föld Istene tiszteletének Módját, azért Oroszlánokat Bocsátott az Rájok, a melyek megölik õket, mert nem Tudják e föld Istene tiszteletének Módját.
27 Parancsola azért Assiria Királya, Mondván: Vigyetek oda egyet a papok közûl, a kiket onnét elhoztatok, a ki menjen el és lakjék ott, és Tanítsa meg õket ama föld Istene tiszteletének Módjára.
28 És elméne egy a papok közûl, a kiket Samariából elvittek volt, és lakék Béthelben, és Megtanította õket, hogy mikép tiszteljék az Urat.
29 De azért mindenik nép külön isteneket Csinált Magának, és behelyezték azokat a magaslatok Házaiba, a melyeket a Samaritánusok Építettek, mindenik nemzetség a maga Városában, a melyen lakott.
30 A Babilonból Való férfiak Csinálták a Sukkót Benótot, a Kutból Való férfiak Csinálták a Nérgelt, és a Hámátból Való férfiak az Asimát Csinálták;
31 A Háveusok pedig a Nibeházt és a Tartákot Csinálták, Míg a Sefárvaimbeliek tûzzel égették meg az õ magzatjaikat az Adraméleknek és Anaméleknek, a Sefárvaimbeliek isteneinek.
32 De Miután az Urat is tisztelték, a magaslatokra papokat állítottak a maguk tömegébõl, a kik õ érettök áldoztak a magaslatok Házaiban.
33 Így tisztelték az Urat és Szolgálták az õ isteneiket is, ama népek Szokása szerint, a kik közûl Elhozták volt õket.
34 És mind e mai napig az õ régi Szokásuk szerint cselekesznek; nem tisztelik Igazán az Urat, és nem cselekesznek az õ rendeléseik és Szokásuk szerint, sem pedig ama törvény és parancsolat szerint, a melyet az Úr parancsolt a Jákób fiainak, a kiknek az Izráel nevet adta,
35 És a kikkel az Úr szövetséget kötött, és megparancsolta nékik, Mondván: Ne tiszteljetek idegen isteneket, és ne Imádjátok õket, és ne Szolgáljatok és ne áldozzatok nékik;
36 Hanem csak az Urat tiszteljétek, õt Imádjátok és néki áldozzatok, a ki titeket kihozott az Égyiptom földébõl nagy erõvel és Kinyújtott karral.
37 És õrizzétek meg az õ rendeléseit, ítéleteit, törvényét és Parancsolatját, a melyeket Megírt néktek, azokat cselekedvén minden idõben, és idegen isteneket ne tiszteljetek;
38 És el ne felejtkezzetek a kötésrõl, a melyet veletek tettem, és ne tiszteljetek idegen isteneket;
39 Hanem az Urat tiszteljétek, a ti Isteneteket, és õ Megszabadít titeket minden ellenségetek kezébõl.
40 De ezek nem engedelmeskedtek, hanem elõbbi Szokásaik szerint cselekedtek.
41 Így tisztelték ezek a Pogányok az Urat és Szolgálták az õ Bálványaikat, és így cselekedtek az õ fiaik és Unokáik is, a mint az õ eleik cselekedtek, mind e mai napig.