«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »

1 Sámuel 6

1  És az Úrnak Ládája hét Hónapig volt a Filiszteusok földén.

2  Akkor Szólíták a Filiszteusok a papokat és Jövendõmondókat, Mondván: Mit tegyünk az Úrnak Ládájával? Mondjátok meg nékünk, mi Módon küldjük haza?

3  Azok pedig felelének: Ha elkülditek Izráel Istenének Ládáját, ne küldjétek azt üresen, hanem hozzatok néki vétekért Való áldozatot; akkor Meggyógyultok, és Megtudjátok, miért nem Távozik el az õ keze Rólatok.

4  És Mondának: Micsoda az a vétekért Való áldozat, melyet hoznunk kell néki? Azok pedig felelének: A Filiszteusok fejedelmeinek Száma szerint öt fekélyforma arany és öt arany egér, mert ugyanazon Csapás van mindeneken, a ti fejedelmeiteken is.

5  Csináljátok meg azért fekélyeiteknek Képmását és egereiteknek Képmását, melyek Pusztítják a földet, és így adjatok Izráel Istenének dicsõséget, Talán megkönnyebbedik az õ keze rajtatok, és a ti isteneteken és földeteken.

6  Miért Keményítenétek meg Szíveiteket, mint Megkeményítették Szívöket Égyiptom és a Faraó? Avagy nem úgy volt-é, hogy a mint Hatalmát megmutatta rajtok, Elbocsátá õket, hogy elmenjenek.

7  Most azért vegyetek és Készítsetek egy új szekeret és két borjas tehenet, melyeken még nem volt Járom; és Fogjátok be a szekérbe a teheneket, borjaikat pedig vigyétek el tõlök haza,

8  És vegyétek az Úrnak Ládáját, és tegyétek a szekérre; az Aranyszerszámokat pedig, melyeket vétekért Való áldozatul hoztok néki, tegyétek egy Táskába az Oldalára, és Bocsássátok el, hadd menjen el.

9  És nézzetek Utána, hogy ha az õ Határának útján Béth-Semes felé tart, akkor õ szerezte nékünk ezt a nagy bajt; ha pedig nem, akkor megtudjuk, hogy nem az õ keze Sújtott minket, hanem csak véletlen volt az, a mi velünk történt.

10  Úgy cselekedének azért az emberek; és vettek két borjas tehenet, és Befogták a szekérbe, borjaikat pedig berekeszték otthon.

11  És feltették az Úrnak Ládáját a szekérre és a Táskát az arany egerekkel és fekélyeiknek Képmásával.

12  A tehenek pedig egyenesen a Béth-Semes felé vivõ úton menének; egy úton mentek, folytonosan bõgve, és sem jobbra, sem balra nem térének le. És a Filiszteusok fejedelmei Utánok menének Béth-Semes Határáig.

13  A Béth-Semesbeliek pedig Búzaaratással Foglalkozának a völgyben, és felemelvén szemeiket, Meglátták a Ládát; és örvendezének, hogy Látták.

14  A szekér pedig eljutott a Béth-Semesbõl Való Józsua mezejére, és ott Megállott. Vala pedig ott egy nagy kõ, és Felvagdalták a szekér Fáit és a teheneket Megáldozták az Úrnak egészen Égõáldozatul.

15  Akkor a Léviták levették az Úrnak Ládáját és a Táskát, mely mellette volt, melyben az Aranyszerszámok Valának, és a nagy kõre helyezték. A Béth-Semesbeli emberek pedig azon a napon egészen Égõáldozatot és véres áldozatot áldoztak az Úrnak.

16  És mikor a Filiszteusok öt fejedelme ezt Látta, visszatére azon napon Ekronba.

17  Az arany fekélyek pedig, melyeket a Filiszteusok vétekért Való áldozatul hoztak az Úrnak, ezek: egyet Asdódért, egyet Gázáért, egyet Askelonért, egyet Gáthért, egyet Ekronért.

18  Az arany egerek pedig a Filiszteusok minden Városainak Száma szerint Valának, melyek az öt fejedelme Alá tartoztak, a Kerített Városoktól a Kerítetlen helységekig. És Bizonyság az a nagy kõ, a melyre az Úrnak Ládája helyezteték, mind a mai napig, a Béth-Semesbõl Való Józsua mezején.

19  És megvere az Úr a Béth-Semesbeliek közûl némelyeket, mivel az Úrnak Ládájába tekintének. Megvere pedig a nép közûl ötven ezer és hetven embert. És a nép szomorkodott, hogy az Úr ily nagy Csapással Sújtotta vala a népet.

20  Mondának azért a Béth-Semesbeliek: Kicsoda állhat meg az Úr elõtt, e szent Isten elõtt? És kihez megy el mi tõlünk?

21  Követeket küldének akkor Kirjáth-Jeárim lakosaihoz, Mondván: A Filiszteusok Visszahozták az Úrnak Ládáját, jõjjetek el, és vigyétek el azt magatokhoz.

«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »
“Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme veletek!” — 1 Korintusi 16:23