1 Krónika 16
1 Mikor pedig bevitték az Isten Ládáját és elhelyezék azt a Sátor közepén, a melyet Dávid annak Számára Felállított vala: áldozának egészen égõ és Hálaáldozatokkal az Isten elõtt.
2 És mikor Dávid elvégezte az egészen Égõáldozatot és a Hálaáldozatot, az Úr nevében Megáldá a népet.
3 És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab Húst, és egy-egy Kalácsot.
4 És rendele az Úr Ládája elé a Léviták közûl Szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dicsérjék az Urat, Izráel Istenét.
5 Asáf vala a fõ, Utána Másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és Cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;
6 Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének Ládája elõtt.
7 Azon a napon adott Dávid elõször éneket az Úrnak Dícséretére Asáfnak és az õ atyjafiainak kezébe.
8 Dicsérjét ek az Urat, Hívjátok Segítségûl az õ nevét, hirdessétek minden népek között az õ nagy dolgait.
9 Énekeljetek néki, mondjatok Dícséretet néki, beszéljetek minden Csudálatos Dolgairól.
10 Dicsekedjetek az õ szent nevében; örvendezzen Szívök azoknak, a kik az Urat keresik.
11 Keressétek az Urat és az õ erõsségét; keressétek az õ Orczáját szüntelen.
12 Emlékezzetek meg az õ Csudálatos Dolgairól, a melyeket cselekedett, az õ Csudáiról és az õ Szájának ítéletirõl.
13 Óh Izráelnek, az õ Szolgájának magva! Jákóbnak az õ Választottjának fiai!
14 Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az õ ítéletei!
15 Emlékezzetek meg örökké az õ szövetségérõl, és az õ beszédérõl, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;
16 A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjérõl.
17 A melyet állíta Jákóbnak örök végzésûl, Izráelnek örökkévaló szövetségûl,
18 Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.
19 Midõn ti Számszerint kevesen Valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;
20 Mert Járnak vala egyik nemzetségtõl a Másikhoz, és egyik Országból Más Országba:
21 Mégsem engedé senkinek õket Bántani, sõt még a Királyokat is megbünteté érettök.
22 Ezt Mondván: Az én felkentjeimet ne Bántsátok, Prófétáimnak se ártsatok.
23 Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, Napról-napra hirdessétek az õ Szabadítását.
24 Beszéljétek a Pogányok között az õ dicsõségét, minden népek között az õ Csudálatos dolgait;
25 Mert nagy az Úr és igen dicsérendõ, és rettenetes minden istenek felett;
26 Mert a Pogányoknak minden isteneik csak Bálványok, de az Úr teremtette az egeket.
27 Dicsõség és tisztesség van õ elõtte, erõsség és Vígasság az õ helyén.
28 Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsõséget és erõsséget!
29 Adjatok az Úr nevének dicsõséget, hozzatok Ajándékot, és jõjjetek eleibe, Imádjátok az Urat a szentség ékességében.
30 Rettegjen az egész föld az õ Orczájától; a föld kereksége is Megerõsíttetik, hogy ne ingadozzék.
31 örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és Mondják a Pogányok között: az Úr uralkodik!
32 Zengjen a tenger és az õ teljessége; örvendezzen a mezõ és minden, a mi azon van.
33 Akkor örvendezni kezdenek az erdõnek Fái az Úr elõtt, mikor eljövend Megítélni a földet.
34 Tiszteljétek az Urat, mert igen Jó, mert örökkévaló az õ Irgalmassága.
35 És Mondjátok: Tarts meg minket, mi Szabadító Istenünk, gyûjts össze minket, és Szabadíts meg a Pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te Dícséretedben!
36 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktõl fogva mindörökké! És monda a Sokaság: Ámen! és dicséré az Urat.
37 Ott Hagyá azért Dávid az Úr szövetségének Ládájánál Asáfot és az õ atyjafiait, hogy a Láda elõtt szüntelen minden napon Szolgáljanak,
38 Obed-Edomot és az õ hatvannyolcz Atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig Ajtónállóknak.
39 Sádók papot pedig és az õ pap atyjafiait, az Úr Sátora elõtt Hagyá a magaslaton, mely Gibeonban vala;
40 Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen Égõáldozattal az Égõáldozatnak Oltárán minden reggel és estve, hogy mindent a szerint cselekedjenek, a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek,
41 Hémánt is és Jédutunt velök Hagyá, és többeket is Választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat Dícsérjék, mert az õ Irgalmassága örökkévaló.
42 És õ velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének Szerszámaival. A Jédutun fiait pedig Kapunállókká tevé.
43 Akkor Eltávozék az egész nép, kiki az õ Házához. Dávid pedig visszatére, hogy az õ Háznépét is Megáldja.